Fényezési hibák

  2011.06.14. 00:11

Fényezési hibák

 

Fontosnak tartom, hogy a fényezési hibákról szót ejtsünk. Ebben a fejezetben olvashatnak  a fényezés közben keletkező helytelen előkészítésből adódó;vagy  fényezés után, valamiféle külső behatás következtében keletkezett hibákról.

 

Akkor végeztünk kiváló, minőségi munkát, ha a legavatottabb szakember számára is észrevétlen marad a javítófényezés. Miután a gépjármű elhagyja a műhelyünket a javítások után, nem keletkezhet rajta semmiféle fényezési hiba a későbbiekben sem. Nagyon fontos, hogy szem előtt tartsuk az elsődleges szempontot, ami az eredeti bevonathoz legközelebb álló javítószín reprodukálása, illetve a korrózió elleni védelem, ami a javítás után pár hónap múlva is jelentkezhet. A helytelen előkészítésből is adódik, szintén ilyen jellegű elváltozás, melyet persze garanciális javításként elvégzünk. (A garancia feltételeit a kárfelvétel következtében minden Ügyfél a garancialevélben olvashatja el)

 

Elsőként beszéljünk azokról a hibákról, melyek a fényezés során keletkezhetnek.

Mit gondolunk ez esetben? Nyilván azt, hogy a felhordás során keletkező hibák általában a személy, vagy eszközbeli hiányosságokra vezethető vissza. A technikai háttér, vagy mi személyek vagyunk felelősek, hiszen kicsi az esélye annak, hogy a festékanyag hibájából minőségi probléma lépjen fel. Tehát a megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalat kell ahhoz, hogy a fényező anyagokat szakszerűen és magabiztosan használjuk fel a kifogástalan technikai háttérrel egybekötve.

Néhány szóban részletesen beszélünk a leggyakoribb hibákról.

 

A képen látható az a hiba, mikor a kétkomponensű akril lakk az alatta lévő fedőbevonat száradása nélkül lett felhordva, vagyis a helytelen felhasználásból adódó, durva oldószerbuborékok képződtek a felületen.

 

A hiba okai többféle lehet. Például a nem megfelelő szikkadási idő kivárása; nem megfelelő oldószer, vagy edző használata; nem megfelelő szórási viszkozitás beállítása.

A hibajelenség megszüntetése a száraz excenteres (csiszolási) technológiával kivehető, ezután kétkomponensű töltőalapozóval újra alapozzuk, majd csiszolás után fényezzük a felületet.

 

A következő képen látható az, mikor a javítófesték megfolyik a felületen.

A megfolyás okai megint csak többféle lehet. Például a nem megfelelő hígító alkalmazása; nem megfelelő hígítási arány; nem megfelelő hőmérséklet (hideg környezet, vagy munkafelület) ; túl vastag rétegben, vagy egyenetlenül lett felhordva  a festék.

Az enyhe hibát polírozással helyre lehet hozni, de a durva megfolyást sajnos csak újrafényezéssel lehet javítani, helyreállítani.

 

Van olyan, amikor apró porszem, vagy szennyeződés kerül a fényezésbe. Műanyag elemeknél a sztatikusság miatt ez gyakori hiba, amit a munkadarab és környezet tisztán tartásával és a fényezés előtti antisztatikus kendővel való áttörléssel lehet  leredukálni. Ha becsúszik a probléma, finom csiszolással, polírozással eltüntethető, de durva szennyeződésnél érdemesnek tartjuk újrafényezni a felületet.

 

Felmaródás, ráncosodás is keletkezhet akkor, ha hőre lágyuló szintetikus bevonatot 2 komponensű termékkel átvonnánk. A magyarázat kedvéért készítettünk olyan elemet, ahol a kétkomponensű töltőalapozó visszaoldotta az alatta lévő még meg nem száradt szintetikus bevonatot, ami által instabil felület jött létre. A laza szerkezetű bevonaton az átkeményedett töltőalapozóra nemigen lehet hosszú életű bevonatrendszert építeni. Ezért odafigyelünk az anyagok helyes megválasztására.

Ilyen esetben számunkra a legjobb megoldás az, hogy  az egész javítandó részről eltávolítjuk a bevonatot, s teljesen tiszta lappal elindulva építjük fel az új bevonatrendszert.

 

Fényvesztésről akkor beszélünk, ha a javított rész száradás után elveszíti magas fényét és esztétikailag nem biztosítja az elvárt eredményt. Ez akkor jönne létre, ha túlságosan vastag rétegeket hordanánk fel a felületre, vagy ha túlhigított termékkel dolgoznánk, illetve nem megfelelő minőségű edzőt, vagy hígítót alkalmaznánk. A rövid, köztes szikkadások is ehhez a hibához vezetnek.

Nem szabad elkeseredni, hiszen a hiba javítható polírozással, de sajnos súlyosabb esetben újra kell fényezni az elemet.

 

Szilikonpöttyök, vagy kráterek úgy állapíthatók meg, hogy a felületen a festékfilm szétugrik, nem alkot összefüggő bevonatot. Ez a hiba akkor jön létre, ha szilikon van a légtérben, vagy a felületen. Ha előkezelésnél nem megfelelő mosószert alkalmaznánk. Megszüntetése speciális anyaggal, mely közömbösíti a szilikont, vagy enyhe esetben polírozással kivitelezhető, de durva elváltozásnál érdemesnek tartjuk újra fényezni.

 

 

Most beszéljünk a fényezés utáni hibáról, amely a helytelen előkészítésből adódhat.

 

Amikor a festék lehámlik.

A képen látható, hogy a műanyag alkatrész helytelen alapozásából adódóan a fedőbevonat tapadása nem volt kielégítő ezért a festék lehámlott a felületről. Ennek okai lehetnek, ha nem megfelelő műanyag alapozót használnánk vagy, ha a műanyag alapozóhoz nem megfelelő hígítót alkalmaznánk. Túl kevés szikkadási időt hagynánk az elsődleges bevonat (primer) és a következő bevonat között. Túl vastagon vinnénk fel a primert. Ha a tökéletes tisztítást nem végeznénk el.

Javítása a nem kielégítően tapadó részeknél a fedőbevonat eltávolítása után a megfelelő primerrel alapozzuk a csupasz műanyag részeket s csak ezután hordjuk fel a megfelelő alapozót a felületre.

 

Oldószerbuborékok megtévesztésig hasonlítanak a már említett szilikonpöttyökre, de ez szabad szemmel alig látható, bár a gyakorlott szakember könnyen megállapítja és meg tudja különböztetni. Ez a hiba kétkomponensű töltőalapozó helytelen felhasználásából adódik.

Ez esetben is a hiba okaiként felhozzuk a nem megfelelő edző, vagy hígító használatát, rövid szikkadási időt, vastag rétegek felhordása.

Ennek javítása, ha a töltőalapozó krátereibe befolyt a fedőfesték, akkor elegendő a polírozás. Ha tölcsérkék maradnának, vagyis nem folyik be a kráterekbe a fedőfesték, akkor csiszolás után újra kell fényezni a felületet.

 

A fülleres beesés (füller = töltőalapozó)

A képen látható, hogy a poliészter gitt durva csiszolásából adódóan fülleres beesés jött létre, ami elsősorban esztétikai problémát okoz. A hiba oka legfőképp a túl durva csiszolópapír alkalmazása.

A hiba javítása ez esetben az, hogy sajnos az egész bevonatrendszert el kell távolítani, és a helyes csiszolási technológiával újra fel kell építeni a gyakorlatot.

 

 

A lakatosműhelyben a festék eltávolítására sajnos sarokcsiszolót (flex) használnak, ami csúnyán károsítja a fedőbevonatot, valamint az alapfémet is. A karosszéria anyagában rezgéshullámok keletkeznek a flex használata során és a kezelt felülettől számítva a fedőbevonat akár 4 cm- re is fellazulhat. Erre a laza szerkezetre TILOS DOLGOZNI, mert fényezési hibaként jelentkezni fog a későbbiekben. Ilyen esetben bőven 5 cm – es távolságban fémtisztává tesszük a javítandó felületet és a mély barázdákat, amely a szerszám miatt megjelent nyomtalanul eldolgozzuk.

Ebben az esetben a javítás csak úgy eredményes, hogy a fémfelületet teljes mértékben egyenletessé tesszük és újra felépítjük az egész fedőbevonat rendszert.

 

A karcolásnál valamiféle éles tárggyal okozott sérülés, amely esetleg a fémfelületig is hatolhat. A szemrevételezés által meghatározzuk a felület nagyságát, valamint a karcolás mélységét. Jobbik esetben elegendő a polírozás, de általában a karcolás fémig hatol. Ilyenkor a javítandó felületet lecsiszoljuk, egyenletessé tesszük, majd felhordjuk a szükséges anyagokat.

 

Hihetetlen, de képzeljék el, hogy a színtelen kétkomponensű akril lakk, vagy festék kis mértékben lélegzik, vagyis áthatol rajta a nedvesség. A kúszórozsda ezáltal jön létre a felületen, amennyiben nem alkalmaztak előtte fémalapozót. A töltőalapozónál nagyon fontos az összetétele, hiszen nem mindegyik tartalmaz cinkfoszfátot, amely a korrózió védelmet biztosítja a fémfelületnek. Tehát a kúszórozsda kialakul a beszivárgó vízpára miatt. Sajnos ezt a hibát nem időben veszik észre az autón, hiszen a színes bevonat eltakarja a szemünk elől s majd csak későn, mikor már visszafordíthatatlan károk keletkeztek.

Ilyen esetben a sérült bevonatrendszer teljes eltávolítása után a fényezés újra felépítésével lehet helyreállítani.

 

A gyenge tapadás többnyire a helytelen alapozás eredménye.

Ha fedőbevonat rendszerről beszélünk, akkor minden esetben alapozó, közbülső és átvonó rétegekre gondolunk. A közbülső réteg kimaradásával veszélyeztetjük az átvonó réteg tökéletes tapadását. A fémalapozók és a fedőbevonatok végső rétegei általában teljes kötés után túlságosan ridegek lesznek, ezáltal tapadásuk nem minden esetben kielégítő. A közbülső rétegre azért van szükségünk, mert a két rideg anyag közé egy rugalmas filmet kell tennünk ahhoz, hogy a végső bevonat hosszú ideig ellenálljon a durva külső fizikai behatásoknak.

Ez esetben a javítás úgy néz ki, hogy a laza bevonatot eltávolítjuk, felhordjuk a közbenső réteget, majd újrafényezzük a felületet.

 

Itt az ideje beszélni a külső behatások által keletkezett hibákról. Ezeket okozhatja mechanikus hatások, vegyi anyagok, élő szervezetek okozta kémiai hatások. Ha idejében észleljük a sérülések javarészt megelőzhetők például, gondolok itt a madárürülékre. Ha sokáig fenn marad a fényezésen a fedőbevonat keresztmetszetét képes teljes mértékben tönkretenni, vagy akár korróziót is okozhat. A légkörből származó szennyeződések is okozhatnak károsodást, hiszen az apró szemcsék megtapadnak a felületen és a további szennyeződések nehezebben távolíthatók el a fényezésről. Nem kell megijedni, hiszen egy jó minőségű polírozással könnyedén eltávolíthatóak ezek a hibák. Érdemes ezért a teljes bevonatrendszer folyamatos ápolására figyelni, hiszen lényegesen növeli az élettartamát.

 

Kőfelpattanással már szerintem mindenki találkozott. Általában motorháztetőkön, illetve a jármű első részén fordul elő ilyen jellegű festéklepattanás. Kisebb/kis számú sérülések esetén ecsettel történik a javítása, úgynevezett pöttyözéssel, durvább esetben ha nagy mennyiségben található akkor fényezéssel (töltő alapozóval való komplett bevonása az elemnek) javítunk rajta.

 

A marófolyadék okozta sérülésnél az a helyzet, hogy a fényezést teljes mértékben tönkreteszi a ráömlő folyadék. Javításnál érdemes az egész felületet újrafényezni, hiszen a festékfilm súlyosan károsodik ott is, ahol nem látható a felmaródás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Súgó Még nincs hozzászólás.